Kedves Olvasó!

Még az ünnepek előtt láttam meg testvérem könyvespolcán egy érdekes című könyve: Jesper Juul – A működő család. Gondoltam belekukkantok, hiszen én is mindig ilyenre vágytam!

A bevezető első mondatát elolvasva: „Minden család számára a leglényegesebb kérdés: hogyan alakítsuk át szeretetteljes érzéseinket szeretetteljes viselkedéssé?”, célközönségnek éreztem magam. Mert szeretni, szeretem őket, ez biztos -főleg este amikor alszanak és besettenkedem az ágyuk mellé nézegetni őket – de van, hogy nem jól, vagy nem eléggé, vagy éppen nem őket szeretem. Hányszor, de hányszor éreztem azt, hogy nem azt a mondatot mondom és nem úgy, nem a lényeges dolgokra reagálok, hanem a lényegteleneken rugózom napokig.

Beleolvasva, egyből beszippantott, mert életteli, reális és jól követhető a könyv. Alapgondolata, az egyenlő méltóság elve. Ez mindenkinek kijár. Szülő-gyerek viszonylatban éppúgy, mint a szülőknek egymás közötti kapcsolatában sőt, a méltó bánásmód megjár saját magunknak is. Ilyen értelemben ez nem is egy gyereknevelést segítő kézi könyv. Sokkal inkább a személyiség határait felépíteni segítő szakirodalom.

Kinek kell ez? Mindenkinek! Egészséges kapcsolatokat csak szilárd énhatárokkal rendelkező AUTONÓM ember képes teremteni. Ami ilyen egyszerű kérdésekre adott válaszokból derülhet ki, hogy az vagyok-e: Ki vagyok? Milyen vagyok? Mit tudok és mit szeretek csinálni? Mi a jó nekem? Milyen értékrendet tartok fontosnak? Stb… Vagyis, mik a legszemélyesebb válaszaim az Életre.

Az autonóm emberré válás persze élethosszig tartó folyamat, de a gyerekeinket legelőször mi tanítjuk meg erre is. Persze a felnőtteknek is lehetnek e téren begyakorolni valóik, amit ha sikerül, a gyerekeknek csak le kell utánozniuk. Bár nem ún. „komoly” szakirodalomról van szó, de a munkámhoz is kaptam sok jó ötletet a könyvből, hiszen a kapcsolati nehézségek mögött sokszor tapasztalható ennek a tanulási folyamatnak a hiánya.

Összefoglalva, nagyon hasznos és könnyen érthető, világos könyv. Megéri az árát!

Kedves Olvasó!

Csoportot szervezek önismereti céllal. A csoport most szerveződik, jelenleg még lehet jelentkezni e-mail-ben. A majdani csoport azonban zárt jellegű lesz, azaz később nem lehet csatlakozni.

A találkozások kéthetente 150 percesek lesznek, és a struktúrát illetve az aktuális témát filmekhez kapcsolnánk. Alkalmanként 4.500,- Ft a csoport díja.

Bővebben érdeklődjön bátran a honlapon található e-mail formula, vagy telefonszám segítségével.

Az a lehetőség, hogy gyermekeink születnek, és növekednek mellettünk, folyamatosan késztethet, illetve rákényszeríthet minket önismeretünk növelésére. A gyerek fejlődési lépéseiben – ha hitelesen akarjuk vezetni – magunknak is hiteles válaszok után kell kutatnunk a saját életünkben.

Az emberi elme két részre oszlik, a tudatosra és a tudattalanra, ahol a tudattalan jóval nagyobb részt képvisel a kettő közül. Ez pont olyan mint egy számítógép, ahol a tudattalan maga az egész gép rengeteg információval, részlettel, stb., a tudat pedig a képernyő amin azok az információk vannak amit adott pillanatban az elménk képes előhívni és a tudatba emelni. A képernyő a tudatunk mezeje állandóan változik, ami az egyik pillanatban tudatos az a másikban tudattalanná válik.

A lélektan nagy felfedezése az, hogy a pszichénk tudattalan része minden éjjel ötször- hatszor megjelenik az álmainkban és ha felidézzük ezeket az álmokat akkor a tudatos elménknek meg van a lehetősége, hogy rálásson a tudattalan tartalmaira. Álmainkban a kollektív tartalmak mellet személyes tudattalan szféránk is tükröződik.

Ezen a rendkívül érdekes és életbevágóan fontos témán vezet végig minket az Álmok útján c. könyv, mely egy ismeretterjesztő tévésorozat könyv alakba átszerkesztett változata. A TV sorozat szakértője Marie-Luise von Franz svájci pszichoanalitikus, aki Jung legnagyobb élő örököse. Ő betekintést enged munkájába, megismertet minket az álom nyelvével, ugyanis a tudattalan nem a tudat által könnyen hozzáférhető racionális nyelven fejezi ki magát.

Az álom inkább a művészetek nyelvezetével rokon módon, a képek a metaforák ésszimbólumok nyelvén beszél. A könyv a múlt századi álmos könyvekkel ellentétben nem ad merev értelmezési kategóriákat álmainkhoz, sokkal személyesebb módon szól rólunk, saját asszociációink és élményeink mentén. A könyv erénye, hogy mindvégig szól a szakemberekhez és a laikusokhoz is egyaránt, érthető megfogalmazásával. Ezt a célt szolgálja a könyv második fejezete, melyben a jungi pszichoterápiás rendszer alapfogalmait – amelyre más könyvek olvasásánál is
támaszkodhatunk – nagyon tisztán és közérthetően magyarázza el a szerző.

A könyvet olvasva mindenki úgy érezheti, hogy ez nagyon szól Róla magáról, éppen ezért lerakhatatlan olvasmány. Mindenkiben kialakulhat egy kép arról, hogy álmaink sokkal inkább kézzelfogható térképek az életünkhöz, mint jóslások, megérzések, titkok, babonák kusza értelmezhetetlen egyvelege.

Álmaink segítenek.